2012. november 26., hétfő

Csapó X+1 Ellentétek vonzásában

Igazi túlélő vagyok...emberem is igazi túlélő...még mindig él, annak ellenére, hogy napi szinten felteszi a kérdést
-"És mit csinált ma idehaza a Mirculim???" (jja, a Mirculi, és egyéb állatneveken engem kell majd érteni a közeljövőben)
Hát mit is csinálhattam nagy jólétemben? Balalajkázni nem tudok, ráadásul a szomszéd is érzékeny fajta hallását tekintve, főznöm felesleges mert még mindig elsózom, és a macskát is hiába püfölném, mert újabban kifejezetten cukorborsó az irányomba. Egyszóval sínylődöm. Az arcom továbbra is olyannyira fáj, hogy lelkemig hatol...vagy legalábbis a seggemig nyilal. Eme érzetem csökkentésére szedett gyógyszer pedig igazán jó cucc, fél perc múlva már nem igazán érzékelem a külvilágot, és minimum 3-4 órára ki is iktatom magam erőteljesen. A másik, szedálásra kapott szer, szart sem ér...már ezekben sem bízhat meg az ember, hova fajul ez a világ!
Ellenben a jó hír! Kicsit több mint 1 hét elteltével megmozdult az arcom. A szememet már képes vagyok 10 másodpercen belül behunyni, és a szám sarka is feljebb ugrik egy két milimétert, ha magamtól úgy rendelkezek. Kezdem látni a fényt az alagút végén, és már azt álmodom, hogy újra gumiarc leszek, aki a bal szemöldökét képes felrántani a tarkójáig, miközben az orrcimpájával beleszagol a kacsintó bal szemének szarkalábaiba...csodás gondolatok!
Ma reggel eleget tettem kínai medicina iránti elkötelezettségemnek, és testemet feláldoztam az elektromos akkupunktúra oltárán. Doktornő még mindig a szívem csücske, aki a maga fura stílusában, de dicséri a javulást, szerinte szemmel érzékelhető a pozitív változás, emiatt pedig erőteljesen imádom.
Délután kényszeredetten bevonultam az SZTK-ba a szokásos galvánkezelésemre, ahol az enyhén vizuális-esztétikai tévedésnek titulált asszisztens hölggyel kapcsolatot felvenni igyekezvén, elmeséltem a reggeli kiegészítő kezelésemet, illetve azt, hogy szerintem tök sokat javultam! Reakció:
-"hát szerintem nem kéne erőltetni azt z akkupunktúrát, mert semmit nem jelent, max. még jobban megkínozzák az ideget,, és vegye tudomásul, hogy ez egy nagyon hosszú és nagyon lassú gyógyulási folyamat. Meg fog gyógyulni, de nem most. És ne idegeskedjen, mert nyugodtan nézzem rám, én is átestem ezen, de én is meggyógyultam hónapokkal később!"
Hát főleg amiatt lettem ideges, hogy rá kellett néznem! Ha ilyen rondára gyógyulok meg én is, akkor inkább már most felkötöm magam. És miután kiderült ma, hogy az első 4 galván kezelés során nem is jó helyen stimulálták az ideget, így meg merészelem azt kockáztatni, hogy minden nemű javulásomat a Dr. Furi-nak köszönhetem, akinek igenis rendben van az agya! Pénteken megismételjük az akkupunktúrát, és csak azért is széppé gyógyulok vissza!

2012. november 21., szerda

Csapó 5- Madarat tolláról...

Hetedik nap....türelmem és agyi kapacitásom béka segge alatt...fájdalmam viszont az egekben.

Állítólag gyógyulok. Mondta a rehabos maca. Mindezt leszűrte panaszomból, mely szerint nagyon fáj az állkapcsom, és a fülem környéke. Megtudtam, hogy ez teljesen normális, ráadásul tűrőké és szenvedőké a mennyország. Aha! Egyrészt anyád, másrészt én meg erre azt mondanám, hogy úgy állok a szerencséhez, mint kurva a jámborsághoz (nemzőatyám után szabadon). De ugyanezt mondta (mármint a gyógyulást és nem a kurvát) a Főfehérköpeny is tegnap, aki konstans mozdulatlan arcom láttán megjegyezte, hogy "Csoddálatos" és hogy "Naggyon jó"...szerintem ha Alzheimeres lennék, még nejül is venne éltes kora ellenére. Kedves meg is jegyezte, hogy sikerült találnom még egy százévest, aki meg akar rántani.
Kezelésemre kiírt szelektív ingeráram kezelés azt jelenti hogy két, szexuális segédeszközre emlékeztető nyúlványt kell az arcomhoz illeszteni egy időben 15 percen keresztül, és alig érezhető, áramütéshez hasonlító elektromosságot vezetnek faciálisomba beidegzésemet elősegítendően. Az alig érezhetőség a rehabos maca véleménye, én konkrétan végig azzal küzdöttem, hogy ne vágjam magam szájba amalgám tömésem eltávolítása végett. Ettől függetlenül feszt azt hajtogatja, hogy "dehát ez nem fáj, ez nem fájhat"...  (pedig nekem a Mocsárlakó megmondta, hogy a "nem" szócska minden esetben nemhogy tagadást, hanem megerősítést jelent)....szóval dehogynem fájhat, és emellé a komfortérzetem olyan rohadtul lecsökken, hogy halmozottan hátrányosnak érzem magamat!

Statisztika szerint Bell-parézis minden 100.000 lakosból 23-at érint. Énnekem sikerült az elmúlt 7 nap alatt ennek sokszorosát megismerni. Az, gondolom természetes magyar mentalitás, hogy mindenkinek van egy horror története, ami egy ismerősének az ismerősének a munkatársának a takarítónőjének a fiával/lányával/apósával/kutyájával esett meg, és így felkészítenek jó előre, hogy akár maradandó retinafekélyem/aranyerem/isiászom/lúdtalpam/felnőttkori dislexiám is lehet ebből a betegségemből. Sokkal de sokkal boldogabb vagyok, hogy ezeket az embereket mágnes módjára bevonzom. Köszönöm!!!!

Érdekes, hogy a környezetem mennyire különböző módon reagál az állapotomra. Drága szíveim nagyon aggódnak, és ezt naponta többször is tudomásomra hozzák.
 
Anyuka, aki a lenini ucsiccija (Учиться, учиться и учиться) útra lépett.:
- Ne aggódj kicsim, minden rendbe jön, csak gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni a tornamutatványokat
- De Mami...a seggem elöbb fog a homlokomra ugrani, mint a bal szemöldököm...
- Nem baj! Mindent meg lehet tanulni, tanulni, tanulni...

Kedves, aki határait feszegeti évek óta:
- Jaj Pajorkám, nem lehetne, hogy egyszer csak valami normális hétköznapi betegséget szedjél össze???? Mi lesz a következő? Ebola?????
- Pffffffffffff....(ez persze pont az a két betű, amit a legnehezebben ejtek ki jelenleg, így egy jó adag nyál is távozik belőlem)

Barát, aki pozitív beszólásaival visszaminősült Ismerőssé:
- Jaj de nagyon sajnállak...
- Ne merészeld!!!!!
- Reméljük nem áll be olyan romlás az állapotodban, ami maradandónak minősül...
- Te egy halott ember vagy!!!!!
- Milyen rossz neked, most hogy....
- Elmész a retekbe!!!!
(és akárhogyan küldöm el melegebb éghajlatra, rá tud kontrázni) 

Hipochonder Testvér, akinek meggyőződése, hogy a világ összeesküdött ellene:
- Te figyelj...nem lehet hogy azért fáj a mellkasom, mert nekem is ez lesz a bajom?
- Nem Tesó...neked azért fáj a mellkasod, mert az agyadat kipisáltad, és  a szíved épp elkezdett felvándorolni a koponyádba, azért, hogy átvegye a szürkeállományod funkcióját.

Ezomókus Rokon, aki akár a csöpögő csap üteméből is jeleket olvas ki:
- Meggyógyulsz!!!! Lehet, hogy nem most! De meggyógyulsz! Vetettem kártyát/rúnát/kávézaccot/patkánylábat és mind ezt mutatja

...én meg számot vetettem.... azt hiszem valamilyen módon elérem, hogy a rendőrség felvegyen a tanúvédelmi programjába, és kéretem, hogy Mongóliában kezdhessek új életet.

Ki tart velem?

2012. november 20., kedd

Csapó 4- Hogy az a.....!!!!!!

Macska, aki újabban Migrén néven fut megúszta. Nem püföltem, annak ellenére sem, hogy ma reggel leoperálta a harisnyámat, így természetesen elkéstem az orvostól, miáltal toalettemet újra kellett tervezni.
Óóhh te szent nyugati Medicina! A te gyöngy találmányod az SZTK. A te szüleményed az SZTK recepcióján egymást könyökkel toszogató nyuggerek. Azok a csodás szocreál járólapok. Azok a Design-díjas sorülőkék, amelyek oly kényelmesek, mint a spanyol inkvizíció vallatóeszközei! A miliő! Az elmaradhatatlan résztvevők....a szín simán elbújhatna Madách Ember tragédiájában.
Szereplők:
-Gizi néni az örökös, és elmaradhatatlan résztvevő, akire mindig a sorszáma behívása előtt jön rá a pisilhetnék, így állandóan lemarad a saját kezeléséről, a recepciónál már előrelátóan 3-4 bilétát nyomnak a kezébe
-János az extra balfasz, aki megmutatta unokáinak, hogy nagyapa régen milyen fasza csávó volt, és hogy száguldozott a biciklivel...mutatványának eredménye egy combnyaktörés, 2 bordarepedés, valamint újabb 100.000 Ft belecsúsztatása a fogtechnikus zsebébe
-Nellike, János felesége egyben állandó kísérője és mankótartója, kinek oly barátságos az orcája, mint egy dögkeselyűnek, és aki gonosz apró szemeivel pásztázza a jelenlévőket, kutatva, hogy ki merészel szerencsétlenebb lenni, mint az ő hitesura
-Attila, Angéla, Renátó-a kisebbségi család, akik átlag 3 percenként fennhangon közlik a jelenlévőkkel, hogy a doktorok azt hiszik ők ráérnek egész nap itt ücsörögni, azért, mert rohadt fasiszták!
-Norbi bácsi, kinek missziója, hogy mindenkit túllicitáljon
-Én, a Félarcú, akit némaságra ítélt mimikai idegbénulása, ezáltal csak megfigyelőként ücsörög a háttérben

Jelenet: Neurológia, 22-es rendelő, váróterem, szinte egyszerre társalog mindenki

Attila: RENÁTÓ!!!! NE RÁNGASSÁ MÁN, MER ÍGY IS ÁJULÁSIG ROSSZUL VAGYOK!!! MEGÖLÖD SZEGÉNY BECSÜLETES APÁDAT, AKIT ÁLLANDÓAN UTOLJÁRA HAGYNAK!!! (az utolsó szavakat már elfulladó hangon, enyhén pityeregve a hatás érdekében)
Nellike: (suttogva) nézd fiam, itt a Norbert...ez is csak egy táppénzcsaló..
Gizi néni: Kedveske...figyelne a kabátomra??? A ridikülömre nem kell... Meg ha a 105-ös számot látja, mondja már a nővérkének, hogy jövök minnyá, csak csurgatnom kell
Angéla: RENÁTÓ!!!!AZONNAL GYERE VISSZA MERT POFÁNB*SZLAK!!!!
Norbi bácsi: (télapós HOHOHÓÓÓ minden mondat előtt) Szevasz Jancsikám! Hát veled mivan aranyfaszikám???.....Az semmi!!! Nekem rosszindulatú daganatom van, ráadásul három...itt fognak minnyá megműteni, nem is ettem tegnap este óta, csak várom hogy az orvosok megkonzilozzák, hogy megmaradok-e (Norbi semmit nem bízik semmit embertársai képzelőerejére, és a daganat szó elhangzásakor eszement vetkőzésbe kezd, hogy szavait látvánnyal alátámassza)
Nellike: (hunyorító szemmel konstatálja, hogy veszélybe ura pozíciója, így bevetésre készül, és próbálja hazugságon kapni a trónkövetelőt) Norbert kérem!Ugyan már!!! Honnan tudja azt maga, hogy rosszindulatú??? Mondták magának??? Hm????
Gizi néni: Kedveske...figyelne a kabátomra???? És ha a 111-es számot látja...

...és mint valami isteni fény, felvillant a 112...Én következtem....




2012. november 19., hétfő

Csapó 3-Alternatív megoldás:azaz Gyurcsók József se lehet hatékonyabb

Ötödik nap...ez még tortából is sok lenne, nem hogy arcideg bénulásból.
Mai napom az öngyógyítás jegyében telt...volna....
Tökéletes módszer a gyógyító meditáció hallgatása. Jobb esetben nem alszok el alatta, még jobb esetben nem kapok röhögőgörcsöt a felolvasó pedofil hangszínétől. A mai nem a "még jobb eset" volt, amikor már vinnyogva földön fetrengve röhögtem a Hangembert ballonkabátban elképzelve, kénytelen voltam új CD után nézni. Ez főleg azon okból is célszerű volt, mert jelen pillanatban egy röhögés során olyannyira vagyok bájos, mint a Rémálom az Elm utcában  Freddy Kruegere.
A következő lemez Hangasszonya már kevésbé váltotta ki belőlem, hogy a 107-et tárcsázzam torzult személyisége miatt, de a hölgy kiegyensúlyozott felnőttkorában erősen kételkedtem. Sebaj! Nekikezdtünk!
-"A hangulat megteremtéséhez gyújts egy gyertyát!"-ha nagyon szeretné, előszedhetem a szexuális játékokat is...csak a hangulat kedvéért
-"Helyezkedj el kényelmesen!Lehetőleg ülve vagy fekve!"-hát igen. Gólyaállásban, vagy denevérlógásban eltölteni 60 percet, nem biztos, hogy kényelmesnek fog minősülni. Oké, akkor fekvés.
-"Vegyél mély lélegzetet!....Belélegez......phööööööööööö...kilélegez...belélegez.... phööööööööööööö... kilélegez!"-ezt a feladatot különösen akkor nehéz kivitelezni, ha a kis cicukám időközben rátelepedik a mellkasomra, és mellső lábait beilleszti a bordáim közé. Ciculi kiiktatva, szinte észrevétlenül fejezte ki felháborodását az ajtó előtt. Remélem a szomszédok most nem csöngetnek be abban a hitben, hogy gyereket gyilkolok.
-"Képzeld el, ahogy aranyló csillagfény borítja be a testedet!"-ez simán menni fog..és még csak gombás süti sem kell hozzá.
-"Képzeld el, ahogy ez az aranyló fény belebújik a testnyílásaidba!"-Nem baj! Végülis az orromat kifújtam már, a fülemet gyertyával tartom karban, hüvelygombám nincs. Bujkálhat a fény a likaimban.
-"Képzeld el, ahogy nemi szerveddel erősen magadba szippantod ezt a gyógyító világosságot!"-húbazzzz. Oké, hogy szeplőtelen fogantatás, meg szűznemzés, de vajon hogy adom be életem párjának, hogy felcsinált az Aranyló Csillagfény?????
-"Mai nap legjobb barátaink az éhes falósejtecskék, akik rettenetesen korgó pocakocskájukat megtöltik testünkben lakozó nem kívánatos kórokozókkal!"-elmész te a p*csába! Én legjobb barátom a mai napon a gesztenyepüré extra adag tejszínhabbal, és ha még jobban feltoszom magam agyilag akkor két adagot eszek belőle.
Ehhh.....na most vagy megverem a macskát, vagy visszatérek a nyugati medicinákhoz.

2012. november 18., vasárnap

Csapó 2-Esélytelenek nyugalma

Immár negyedik napja van mozdulatlanságra ítélve arcom bal fele. Ezen konstans állapot pedig erőteljes innovációnak örvendő idegbetegséget eredményez életemben! Azaz kurvára nem értem ezt az egészet! Oké, örülök hogy nincs daganat, iszonyat boldoggá tett a sztróke-mentesség is, valószínűleg fülig érő szájjal vigyorognék....ha tudnék vigyorogni. Az összes mozdulatom abból áll, hogy néha manuálisan összecsukom a bal szememet, mert nem kéne még jelenlegi állapotomat egy retinakárosodással is tetézni.
Imádom az olyan rokoni megjegyzéseket, hogy tornáztassam! Aha!!! Esetleg elmondanám még egyszer számukra, hogy a mozgató ideg beadta az unalmast, így orcám flexibilitása kimerül abban, ha odakapok kézzel, és kicsit megdörgölöm.Tudom, féltenek. Mindent megértek. Ők meg higgyék el cserébe, hogyha még egyszer valaki felvet valami irreális lehetőséget, azt hátba vágom egy péklapáttal.
Napon ama tudattal indult, hogy szépszülém hamarosan érkezik.Kedves ezt kettő szóval aposztrofálta: "Katasztrófa turizmus!". Éljen!!! Azért viszonylag olcsón megúsztuk, és azt is megtudtam, hogy szerinte sokkal jobban nézek ki mint tegnap....a mama valószínűleg távlátó, mert kb egy hete nem találkoztunk.
A mai csúcspont azonban mégis a gyógyszertári 60-as, műszőke, agyát a fogsor mellett pohárban tartó patikus néni volt, akihez diszkréten odakullogva, számat a P és F betűknél nyálfröcsögést kikerülendően illedelmesen eltakarva , segítségét kértem bizonyos gyógynövények és fülgyertya beszerzésében. A Méregkeverő azonban összekutyulta az inkontinenciát az indiszkrécióval, hangosan szörnyülködve feltette azt a kérdést, amire természetesen minden ép hallású, 50 méteren belül tartózkodó ember odakapta pillantását, de még a négylábúak is jajongó vonyításba kezdtek:
- JESSZUSOM!!!!! HÁT MAGÁVAL MI TÖRTÉNT????
- Hát....ööö....úgy néz ki, hogy nem igazán működik az arcidegem...-mindezt suttogva, hogy a fülelők gebedjenek csak meg az információéhségükben.
Újabb visítás:
-ÉDES JÓ ISTENEM!!!!!!DE HÁT MIÉRT???????????
-ööö....talán a huzat  miatt...-még mindig csendesen
-SZENT MÁRIÁM!!!!HÁT KÉPZELJE EL, HOGY ÉN IS VALAMI ILYESMIN MEGYEK KERESZTÜL, MERT NEKEM NÉHA OLYAN ÉRZÉSEM VAN, MINTHA AZ ÁRAM ÁTFUTNA RAJTAM!!!
Hát ha lett volna nálam egy macséta, az is átfutott volna rajta. Valamiért azt érzem, hogy gyógyulásom ideje alatt belefutok még pár ilyen UFO-ba!
Kedves föltette a konstatáló kérdését: "mi lett volna, ha szexuális segédeszközt akarunk venni???"

2012. november 17., szombat

Csapó 1-A kezdet

Derült égből villámcsapás...
Az orvosi leírás szerint hirtelen, bármelyik egészséges embert megtámadhat/utolérhet/lecsaphat/stb. Nna de a hirtelen tényleg azt jelenti hogy egyik pillanatban még atomra boldog vagy, majd kicsattansz egészségtől, míg váratlanul azt érzed, hogy jééé leforráztad a nyelvedet, aztán zsibbad itt-ott-amott, aztán abszolúte nem mozdul az arcod, szemed behunyni nem tudod, és alapjáraton összerosálod magad az egész tudattól: hiszen te most lebénultál.Mi van????
Áldom a sorsot, hogy hithű hipochonderként és lelketlen anatómia tanoncként nem öngyógyításba kezdtem, hanem rábíztam magam a háziorvosi címmel rendelkező fehér köpenyesre...aki látványom hatásaként ezt a bizalmat tovább passzolta a neurológusnak...aki egy éjszakára meghagyott ama hitemben, hogy agyvérzés, vagy agydaganat települ a koponyámban. Csodás. Álmaim elrútultak, végrendeletem megfogalmazódott, és a laptopon a Kedves, macskát ölelgetős képe fölött sírdogáltam diszkréten, fogadkozva, hogy megölöm, ha a halálom után becsajozik.
Másnap reggel soron kívüli CT (a főorvos úrnak örök hála, aki még szimpatikusabbá vált, mikor észleltem, hogy a Dohányozni tilos tábla ellenére a Főfehérköpeny lelkesen pipázgat irodájában), kontrasztanyag belém pumpálva, de az eredmény nagyon hamar kész, és se sztróke, se daganat. Menjek szépen haza, majd kedden jelentkezzek fizikoterápiára, mert hogy ez Bell-parézis, talán huzat az okozója, talán vírus, talán nem tudja.........csókolom, és igazán nem akarok zavarni, de én még mindig bénult vagyok.
Kedves újra megcsillogtatta általa sportosnak, szerintem pusztán életveszélyesnek titulált vezetési technikáját (megjegyzem, ez kifejezetten előnyös volt, mikor vesehomok okozta görccsel száguldozott be velem a kórházba, mert a harmadik kátyúba hajtásnál spontán megszültem), vissza házidokihoz. Hát szerinte van esélyem a gyógyulásra (nna ez kb. úgy hangzott, mint amikor próbálod kedveskedő jelzőkkel ellátni a haverod bányarém barátnőjét...iszonyat hiteltelen), szedjek homeopátiát, Milgammát, bökessem meg magam akkupunktúrásan, és maradjak a seggemen, lehetőleg huzatmentes környezetben, és legyek jókislány, aki lelkesen eljár izomstimulálós elektromos idegébresztésre.
Az első nap azóta eltelt, főleg alvással és sírással tűzdelve. Állapotomban változás semmi, amit eszek, az szépen kifolyik a számon, pohárból úgy iszom, hogy manuálisan rászorítom alulról a szájszélemet, dohányozni lehetetlen, az F és P betűk kiejtésekor egy logopédus felsikoltana, az ebédet elsóztam és tulajdonképpen rühellem ezt az egészet annak ellenére, hogy  Kedves bizonygatja, lárva arccal is nagyon szeret, és természetesen Kis Pajorkámnak becézget tegnap óta. Jja, és holnap jönnek a mamáék meglátogatni....